Szerdán nyitotta meg kapuit a Techno Classica az esseni vásárvárosban (bővebb infók a hivatalos oldalon). A kiállítás a világ egyik legnagyobb ilyen rendezvénye, 30 országból 1250 kiállító várja a látogatókat az április 9-i zárónapig. A számokon felül, a Techno Classica legerősebb aduásza a márkák gyári (de legalább importőri szintű) jelenléte, amely révén nemcsak a gyűjtők körében vívott ki komoly elismertséget, de a látogatószám emelkedésével a gyárak is egyre inkább felismerik a reklámpotenciált.
A mai posztban igyekszem összesűríteni az importmárkák és a nagyobb magángyűjtemények standjain magamba szívott élményeket, de a VW csoport nem német márkáit majd legközelebb részletezem. előre szólok, ha nem lenne kész időben a második rész, ez minimum egy egész napos program. Mi délután kettőtől este nyolcig nem tudtuk teljesen bejárni, és nem vesztegettünk időt azzal, hogy órákig magunkba szívjuk a bőr illatát egy lehúzott ablakú Countache mellett. Mondjuk kivártuk a koncert végét, amikor a 30-as évek álomautóját, a Bugatti Type 35-öst beröffentették egy vevő kedvéért.
Volvo
A Volvo hagyományosan erősen képviseleti magát Essenben, kétszintes pavilon és a Jellegzetes Volvo dekoráció előtt felsorakozott történelmi modellek között egy vadiúj XC60-as parkolt, amelyben üléspróbát is lehetett venni. Az egyes modelleket nem részletezem, megtette már a Volvoblog. Akinek nincs kéznél e cikk, a vetítőn a Volvo 90. évfordulójára nemrég bemutatott filmet vetítik.
Aki már látott új 90-es Volvót azt nem fogja sokkolni az új XC60, de azért becsületesen átdolgozták a svédek sikermodelljét. Személy szerint én jobban örültem volna egy látványosabb bézs belsőnek a kiállított modellen, de az ember ne legyen telhetetlen.
Jaguar – Land Rover csoport
A Jaguar egyike a három nagy történelmi márkának, amelyek tudatosan építik a márkaarculatuk részeként a régi autókra szakosodott üzletágukat és támogatják a régi modellek rajongóit. Ehhez hűen folyamatosan építik tovább az amúgy is remek standjukat.
A minden évben az összes nagy rendezvényen körbejáró 1:1-es méret-arányú fém makett-készlet még mindig remekül eljuttatja az üzenetet: a JLR odafigyel a régi modellek tulajaira. A stand fő attrakciója az újonnan gyártott E-Type, amire nem biztos, hogy a gyűjtők hálás tekintettel fognak gondolni. Mellette azért maradt ideje a cégnek a lézerfényes karosszériaelemeket bemutató installációra és jól mutatott az alulról megtükrözött Landi is.
Fiat-csoport
A Fiat csoport is a jól bevált módszerrel egy-egy friss Fiat és Alfa modellnek ágyazott meg. A történelmi Alfák mellett egy friss Alfa Stelvióban lehetett üléspróbát venni, míg a Fiatok a 124 Spydernek állítottak megfelelő környezetet.
A Stelvio futó ismeretség alapján egy szimpatikus autó, akinek a Giulia bejött, annak a Stelvio is tetszeni fog. A belső tetszetősebb is, mint a Giulia esetében, az anyagok (pl a fabetér) szerintem még jobban sikerült, de főleg a formákat éreztem elegánsabbnak. A Stelvio egy komolyabb autónak érződik, mint a Giulia, de ez alapjában véve igaz minden konkurensére.
Citroen
A francia márka egy kisebb de a szemnek kellemes standdal készült. Semmi különös, de mégis szimpatikusabb, mint például az Opel standja.
Ferrari
Nos a Ferrari a 70. szülinapján nem készült semmivel, ami mint ciki. Pénzéhes felszámoló Marchione elmehet a sunyiba, az ez évi Techno Classicán egy nagyobb kereskedés készült egy Ferrari-specifikus tornasorral, ami mellett még az Antwerp Classic Ferrari felhozatala is komolyabb volt, de nyugodtan említhetném a fent illusztrált Alfa-Fiat standot is.
Mindez azért ciki, mert amúgy a Ferrari az egyik legelismertebb márka e körökben, és még itt is több Ferrarit láttam, mint pl Audit vagy BMW-t, de a belga és holland rendezvényeken még erősebben a a Ferrari-felhozatal. Ráadásul Decemberben az Essen Motor Show-n is elég komoly standdal köszöntötték a Ferrarit. Nem erre számítottam, na… 🙂 A képeket visszanézve tűnt fel igazán, hogy a Ferrari-felhozatal nem volt olyan erős, mint máskor.
Privát gyűjtők
A Techno Classica egyik erőssége a közepes privát gyűjtők erős részvétele, akik a 5-10 rendkívüli autó mellett komoly díszleletekkel is készülnek. Visszatérő nevek, mint a Classic Remise, Axel Schuette vagy a HK Engineering garancia minőségre. Bár emlékeim szerint a 2016-os Retromobile-on erősebb volt az elit kereskedők felhozatala, azért továbbra is lehet ámuldozni…
Emlékeim szerint a múlt évi Techno Classicán is több lélegzetelállító autót láttam, most hiába kerestem például sirályszárnyas Mercedeseket a 80-as évekből (leánykori nevükön ISDERA Imperator néven is futottak). Akadt egy-két olyan érdekesség azért, mint a Lancia Stratos vagy Lotus F1-es torpedó a 60-as évekből, de kevesebb ritkaságot láttam. Ha már itt tartunk, a mérhetetlen számú Porsche mellett rengetek 300 SL-t láttam, akár sirályszárnyas akár Cabrio kivitelben. A HK Engineering standja továbbra tartja az egy négyzetméterre jutó legnagyobb 300 SL-sűrűségű terület rekordját…
Autóklubok
Ez a szekció mindenképpen említésre méltó, és érdemes is felnézni miattuk az emeletre. A teljes képhez tartozik, hogy sokan még most barkácsolták a “diorámájukat”, a nap végére letakart régiségek láttán az jött, le a preview day felára elsősorban azoknak térül meg, akik oldtimert venni jönnek. Mindazonáltal aki ilyenfajta showra vágyik talán jobban jár egy másik rendezvénnyel, például inkább Antwerpen felé veszi az irányt…
A Coys aukciós ház árverése
A Coys készletén éreztem leginkább azt, hogy fejlődött a múlt évhez képest. Rengeteg érdekes autót zsúfoltak be a csarnokba, alig lehetett lépkedni a sok ritka és drága oldtimertől. Ezt persze ők is látták, és ezért a belépéshez meg kell venni egy 20 eurós katalógust, ami azért megszűri majd a belépőket (még azokat is, akik egyébként a preview day napján leperkáltak 40 eurót egy fél napért). Akinek kedve a nagybani játékoshoz válás eme első lépéséhez, az is körbesétálhatja a termet, persze szigorúan a karámon kívül.
Eddig sorra vettem a főbb importmárkákat és gyűjtőket, most következzen a Techno Classica koronaékszere, a hazai márkák standjai. A három nagy történelmi márkából kettőnek a hazai pályán csak át kell gurítania pár egyedi kincset a stuttgarti kincstárukból (amúgy a Porsche és a Mercedes múzeuma is kötelező program mindenkinek, aki a városban jár). A BMW pedig múlt évben nagyon komoly kiállítást rendezett a 100-ik szülinapjára a ’Classicán, meg úgy általában körbeturnézta a világot.
Mercedes – a név kötelez
A svábok a régi bevált módszerrel éltek, azaz egy-egy többgenerációs vérvonallal éreztették, hogy ők már akkor is készítettek sportkocsit vagy luxusautót, amikor mások még rizsfőzőt vagy varrógépet gyártottak.
A szokásos erődemonstráción felül sok németesen vicces vagy épp nyomasztóan igényes modellt lehetett megtekinteni. Ott volt a nagy Senna felirattal ellátott 190E, amihez a brazil legendának annyi köze van, hogy egy reprezentációs nyitóversenyt ő nyert meg vele, mielőtt híressé vált volna. A 190-es sorozat általában reneszánszát éli amúgy. Sajátos humorral bírhat az is, aki épp egy Unimogot állított a sportosságot hangoztató szlogen alá.
A gyári Mercedes csarnok több nagy Mercedes specialistának adott otthont. Egyik másik Klassik partner önmagában is komolyabb standot hozott össze, mint az importmárkák között aranyérmes Volvo. És akkor még nem beszéltünk az oldtimerben egyre maximalistább Brabus vagy a legutóbb említett HK Engineering standjairól.
Porsche – a legnagyobb
A VW csarnok ez évben egyértelműen a Porschéról szólt, de az igazából az egész Techno Classicára igaz. Rengeteg Porschét láttam a rendezvényen, a kisebb maszek gyűjtemények kötelező eleme a 911-es, de ezen felül egy egész nagytermet megtöltöttek csak Porschékkal. A gyári múzeum most is remek dolgokkal készült, mint a shooting break 928-as, amely jól szemlélteti, hogy a Porsche formatervezői másnaposan is bejárnak dolgozni. A kombin felül egy keresztmetszetelt és egy versenyváltozat 928-assal emlékezett meg a modell 40. Szülinapjáról a Porsche. Természetesen volt rengeteg product placement a gyári restaurátor és alkatrészellátó részlegtől is, de szerintem épp ez a gyári a támogatás az elsődleges alapja annak a gyári szlogennek, hogy a valaha gyártott Porschék 70%-a még ma is fut. Csak halkan jegyzem meg, az AC Cobra esetében ez az arány van 200% is : ).
A Porsche stand legnagyobb attrakciója a nemzetközi hálózat tagjai által delegált oldtimerek voltak. Itt is akadtak remekművek, volt egy magyar is, amely ugyan elég friss volt (993-as széria), de tényleg szép darab.
A gyári jelenlét mellett mérhetetlen mennyiségű Porschét hoztak el Essenbe, Porsche specialistából szinte minden csarnokba jutott, de egy egész csarnok megtelt csak Porschékkal a Coys terme alatt, mindamellett minden csarnokba jutott pár 911-es a kisebb gyűjtők révén.
A gyűjtőkön és specialistákon felül is mindenki igyekezett Porschét villantani, az ADAC éppúgy, mint a DEKRA. Külön érdekesség volt az elektromos replika a Kreiseltől, amely a régi Le Mans-i 910-esre hasonlít, amíg be nem röffentené az ember. Az 50-es évek „Kübelwagenjét”, a Porsche 957-es terepjárót pedig helyben megvették az első órákban.
Skoda – a lelkesedés bronzérmet ér
A Skoda bronzérme több okból is meglepőnek tűnhet: egyrészt minden német rendezvényen fix dobogós helye van a bajor motorgyárnak, másrészt a Skoda nyugodtan kerülhetett volna az importmárkák közé, az előző poszt első vagy második helyén. Ugyanakkor a Skoda a VW csoport által lefoglalt igényes csarnokban eleve némi előnnyel indult, amivel nehéz versenyezni, azért inkább ide delegálom. A Skoda mindenképpen felnőtt a feladathoz, és a márka múltjából minden elképelhető igényhez sikerült autót villantani: történelmi és mai Rallye autó párosa, sikeres túrakupé, áramvonalas régi limuzin és a 30 éves évfordulóját ünneplő Favorit.
BMW – régen minden jobb volt
A bajorok dobogós helyezése a félszívű előkészületeken csúszott el. Bár elhoztak mindent, ami egy ilyen rendezvényhez kellhet, a múlt évi BMW stand és a BMW Welt készlete alapján többet vártam, a bajorok standja ráadásul a bejárattól ellentétes oldalra került, így a VW Gruppe fényárban úszó nagycsarnoka vagy a diszkréten függönyözött és tökéletesen megkomponált Mercedes stand után kifejezetten félkésznek hatott.
Pedig a bajorok is készültek. 40 éves 7-ert egy félelmetes kollekcióval köszöntötték, és ez most nem túlzás. A BMW Welt kincstárából begurították őfelsége titkos ügynökének szolgálati hetesét, minden kütyüjével, drótvágóval, rakétákkal és a filmes trükkhöz szükséges extra kormánnyal. Alighanem ez az egyetlen hetes amely a hátsó üléssorból vezethető. Mellette ott parkolt Karl Lagerfeld fura színű hetes BMW-je, mint valami Bond főgonosz szolgálati autója (mondjuk a neves ruhatervező neve és megjelenése is simán predesztinálná ilyen szerepre). De ezek mint eltörpültek az „aranyhal” mellett, amely pár elborult bajor mérnök agymenése, az összes céges gátló kiiktatása után. Az enyhén felhúzott 750iL nevét a sajátos kopoltyúi után kapta, mivel a belepasszírozott 16 hengeres motor hűtése a teljes csomagtartót igénybe vette.
NSU – egy nem létező márka a világcégek szintjén képviselve
Bár az NSU-t elvitte pár elmebeteg fejlesztés (főleg a wankel-motor erőltetése), az Audi nem felejtkezett meg a letűnt márka születésnapjáról, és előzékenyen átadta a helyét.
VW – végül is ők állták a cehhet a csarnokért
A VW anyamárka hozott egy kötelezően elvárható színvonalat, ami azonban nem mondható el a többi márkájukról. Az Audi szinte teljesen távol maradt és az emeleti márkaklub állt jót helyettük. A Bugatti, a Bentley és a Lamborghini gyári jelenléte pedig abszolút rangon alulira sikeredett,
Opel – tartalmas tematikus tárlat, de a körítésre nem maradt pénz
Az Opel egy szimpatikus kollekcióval készült, a friss Insignia és elődei egy diszkrét poszteres háttér előtt parkolt. Mindazonáltal a múlt évi installáció igényesebb volt.
Ford – mennyiség a minőség helyett
A Ford nem vitte túlzásba, beszerzett egy rakás klubautót és különösebb dekor és minőségi szűrés nélkül beöntötte őket. A GT40 replika például kifejezetten fájt…
Régen minden jobb volt, ez igaz a 2017-es Techno Classicára is. A múlt évi Techno Classica az első volt amin részt vettem, de még a Retromobile után is ámulatba ejtett. Ez a szintugrás most elmaradt, a tavalyi szerintem mindenképpen emlékezetesebb volt. A mostani rendezvény erősségei, mint a Mercedes vagy a Porsche stand is jobb volt tavaly, de az Audi és a BMW is visszavett. És ez talán minden márkára igaz. A Volvo hozta a múlt évit dacára a nagy évfordulónak, a Ferrari pedig egyenesen távol is maradt. Ezen felül a látványosságokban sem éreztem akkora eresztésnek az idei rendezvényt, nem láttam olyan verdákat, mint a GM Futureliner vagy Isdera Imperator, pedig azoktól az államat kerestem a padlón. Az egyetlen attrakció, amely szerintem fejlődött az az előző évihez képest, az a Coys standja, de ez meg a magamfajta csóringert nem érinti. A rinyálást félretéve a Techno Classica igen komoly program egy teljes napra lefoglal egy egészséges autóőrültet. Nem olyan interaktív, mint egy nemzetközi autószalon de a szemnek legalább annyira kedves.
A végére beteszek egy szavazást, emlékeztetőül íme pár kép az első részből.
És jöjjön a hagyományos szavazás:
Melyik volt a Techno Classica 2017 legjobb attrakciója?
