Az előző évi antwerpeni kiállítás emlékezetes maradt,mert az egyik első ilyen nagyobb rendezvény, amiről sikerült tudósítani. Azóta sok mindent láttam, és volt egy félelmem, hogy a párizsi Retromobile után alig egy hónappal már nem fog úgy lenyűgözni a 2016. évi Antwerp Classics.
Pedig alapjában véve minden adott egy jó kis rendezvényhez. A főcsarnok mellett három kisebb csarnokban több száz autó várta a látogatókat. A legszembetűnőbb különbség párizsi Retromobile-hoz képest a márkamúzeumok hiánya.
A nagy csarnokban néhány látványos magángyűjtemény kapott helyet, így az tulajdonképpen egy elegáns használtautó-börzeként funkcionált, ahol megint ráeszmélhettünk, hogy mást jelent nyugaton a nyugdíj-kiegészítő tevékenység : ). Már a bejáratnál egy gyönyörű Jaguar XJR 15-ös fogadott. Erről a kocsiról már áradoztam egyet a Vandervekenes posztban, most csak egy pár képet tennék be az Antwerpenben kiállított példányról. Akinek nincs ideje átfutni: szóval ez egy utcai autónak szánt verda…
A szintén rendszámos Lancia Stratos is egy kisebb magángyűjteményt ékesített. Hihetetlen hogy ez az autó egy oldtimer. Az pedig végképp megdöbbentő hogy a Stratos formája 45 éves, és hogy a kocsi sikerei még Bertone formáját is túlszárnyalták, három konstruktőri VB címet begyűjtve.
Persze egy GT40-es is kellően kiemeli a kollekciót, de lehet, hogy a színe is közrejátszik, mert a teljesen újszerű állapotú Chevy Camaro is nagyon feltűnő volt : ). A C3 Corvette is elég feltűnően festett, de így az elkelt matricával én arra tudok következtetni, hogy Batman ma gyalog megy haza 🙂
Vannak olyan gyűjtők, akik simán a feltűnésre játszanak. Persze ehhez kell a megfelelően elmebeteg gyártó is. Az amerikai Excalibur tervezője se nagyon foglalkozott vele hogy időben megtalálja az elgurult gyógyszeres fioláját. Külön vicces geg a maga idejében előremutatónak gondolt digitális számzár.
A Morgan tervezője viszont tuti biztos, hogy normális. A hangok is megmondták neki! Most tekintsünk el attól, hogy teljesen életképtelen 3 kerekű konstrukciótól. A Morgannál sikerült a V2 (!!!) motor hengereit betenni a motorháztető elé (!!!), ami elsőre nagyon laza, a gyakorlati haszna azonban valahol a negatív tartomány legalsó széle felé tendál…
A másik kedvenc autóm a kiállításról a Belga Excelsior márka I. Albert király számára készített kupéja.
És azért volt még pár érdekesebb eladó régebbi darab.
A párizsi kiállításnál szóvá tettem, hogy az egyik kiállító több sirályszárnyas Mercit hozott, mint az egész Antwerp Classics. Na ez évben ők is eljöttek Antwerpenbe, és hoztak pár SL-t. : )
Kiállítók a legváratlanabb helyekről érkeztek, a belga Dockx bérautó-cég saját oldtimer standdal készült, amúgy elég teljes árlistával muzeális esküvői limótól a bérelhető SL vagy a 356 cabrióig.
A kisebb rendezvény dacára akadtak érdekességek szép számmal az Antwerp Classicsen, a Gullwingektól az Excaliburokon át a Jag utcai versenyautóiig.
A kiállítás zászlóshajója a belga versenysikereknek emléket állító szekció volt. Előzetesen kicsit szkeptikus voltam a témát illetően, és alapjában véve nem is sikerült lenyűgöznie a 2016-os tematikának. A kiállított autók alapján a belga autósport-szakág valahogy nem tűnt annyira sikeresnek, mint a Jaguar márka, és a múlt évi Jag kollekció sokkal látványosabbra is sikerült. Azért a belga versenyautó-gyűjtemény is tartalmazott pár remekbe szabott példányt. A listából az abszolút kedvencem a sárga Alpine. Amúgy is feltűnően erős volt az Alpine felhozatal (legalább 4-5 Alpine kupét láttam), úgy tűnik, sokan bíznak a márka feléledésében, és emlékeznek is a dicső múltra.
Mellettük akadt még pár izgalmas túraautó, mint az F1 és La Mans bajnok Jacky Ickx Mustangja, vagy a 635 CSI amivel Thierry Boutsen versenyzett. De hazudnék ha azt mondanám, hogy sokkal látványosabb lett volna az Audi V8, a zöld RX7 vagy korábban említett CSI, mint Warwick XJR-15-öse vagy a Sárga Stratos. Sőt, kicsit furcsállottam is hogy a Dakar és többszörös F1 nagydíj-győztes Ickx nevével egy nem épp korszakalkotó Mustangot villantottak…
A másik érdekes trend a német Young-timerek feltörése. A Mercedesek mellé felzárkóztak a BMW-k és az első Ur-Quattrók révén bebocsátást nyert a négykarikás márka is. Persze amíg a 190-eseknél elég volt a diszkrét spoiler, az E30-as BMW-nél minimum egy M3-as vagy Alpina B6-os kellett a főcsarnokhoz. Természetesen a 3-4. csarnokokban eddig is akadtak régebbi autók a prémiumgyártók belépő modelljeiből, de gyanítom, hogy a Baby-benzek belépőjét a főcsarnokba a nagyobb presztizsű modellek (pl Pagoda-kupék) állták.
Ahogy a korábbi kiállításokon, a kínálat gerincét továbbra is a Porsche 911-esek nyújtották.
Alap Carreráktól Targákon át a Turbókig, ős-911-estől (sőt 356-ostól és 914-estől) 993-as szériáig akadt minden. Aki ennél újabb Porschékra vágyna, a márkaklubok csarnokában vagy a 3-4. csarnokban kielégítheti furcsa vágyait. : ). De erről majd kicsit később…
Mellettük a középkategóriás Ferrarik ritkább vendégek voltak, de érdekes hogy a belépő 308-348-asokból kevesebb volt, mint az 512BB – Testarossa – 512 TR vérvonalból.
A márkaklubok standjai a második csarnokban
Ez évben a márkaklubok erősítettek rá leginkább, szerintem több látványosságot kínáltak, mint a belga versenyautó-szakág. A kisebb csarnokban vagy két tucat klub készült látványos standdal a diorámától az agyament koncepciókig. A Porsche tulajoknak volt három klubjuk egy általános, egy orrmotoros és egy farmotoros. Elnézve a főcsarnok és a harmadik csarnok kínálatát, nem is fognak éhen halni… Volt 1-2 klub, akik annyira látványos autókkal készültek, hogy nem is volt szükség egyéb körítésre. A belga Corvette klub egy Batmobilt megszégyenítő C3-assal és egy friss C7-essel készült.
A Mustang, az Alfa Romeo és a BMW 2002-es klub is inkább az autókra helyezte a hangsúlyt. A Mercedes pedig nem is erőlködött, hogy reprodukálja a stuttgarti múzeum vagy akár az első csarnok kiállítóinak luxusát. Mindazonáltal a két kiállított haszongépjármű talán sikeresebben is szólította meg a valódi célközönséget, mint a stricik és pénzbehajtók kétes miliőjéből végre kiszabadult, a gyűjtők által újra felfedezett R129-esek. Valahol a lakóautóvá alakított kemping Saab 900-as is erre játszhatott.
Néhány klub éppen az ellenkező stratégiát választotta, és látványos diorámákkal készültek, mint az MG klub, a Fiat-rajongók klubja, az NSU vagy a Peugeot márkaklub.
Persze köztük is voltak fokozatok, mint az elmebeteg neonzöld Karman Ghia vagy a vonalhálós karosszériás bogár…
A márkaklubok tényleg maradandót alkottak, de azért maradt még két kiállító terem: egyet különösebb koncepció nélkül megtöltöttek autókkal és kiegészítőkkel. Személy szerint nem sok közös dolgot találtam olyan autókban, mint a Citroen SM, a Ferrari 456-os és Honda törpe-kabrió, a sok-sok alkatrészről és még több játék- és kisautóról nem is beszélve.
A másik kiscsarnokban kicsit több volt a koncepció, ide kerültek azok a gyűjtők és műhelyek, amelyek nem voltak eléggé látványosak az első csarnokhoz és nem minősültek márkaklubnak. Azért itt is előfordultak látványosabb járgányok.
Összességében azért elmondható, hogy megérte kimenni. Az Antwerp Classics elmarad a nagynevű rendezvényektől, mint a Retromobile vagy a Techno Classica, de mégis maradandó élményt nyújt évről évre olyan autókkal amelyeket annak idején csak újságokból ismerhettünk.Az Antwerp Classic az ez évi bakancslistámhoz hasonlóan fel fog kerülni a jövő évire is.
