A dán tengerparton kívül is van ilyenkor autós élet, a hétvégén a kontinens egyik legjobb autós rendezvényét villantották a belgák üdülővárosában. A Concours d’Elegance (autós szépségverseny) a 10 évre visszatekintő Zoute Grand Prix hagyományos betétprogramja, több tucat ritka és drága oldtimerrel és modern autóval.
Az Concours egyik legjobban várt része az a stand volt ahol a (közel)jövő szuper-hipersportkocsijait mutatták be. A hat autó bármelyik kiállítás fő műsorszáma lehetett volna, így egyben sehol sem láthatta a közönség.
A hatos banda első tagja egy helyi játékos. A Krugger FD a belga Fred Krugger munkája, aki egyedi tervezésű custom cuccokat készít a garázsában, így hol bajor sorhatost tuszkol egy motorkerékpár gyomrába hol kerekeket tesz egy Bentley W12-es erőműre.
Utóbbi esetben épp erről van szó, az FD lehengerlő technikával rendelkezik a fémlemez alatt: a retro-futurisztikus négykerekű hátuljában egy impozáns Bentley W12 rejtőzködik.
A belső ugyanazt a filozófiát követi, a belga konstruktőr az utolsó csavarig hű maradt az atompunk dizájn-filozófiához.
Ami az ülőhely elrendezését illeti, csak egy maradhat (Krug(g)er, ééééérted? : ) )…
Következő verda a Pininfarina Battista, a müncheni (nem én írtam el, tényleg német) székhelyű Automobili Pininfarina Gmbh első elektromos autója, amelyet szerényen az alapító, a Battista „Pinin” Farina után neveztek el (és emnnyivel jobban járt mint fia Sergio).
A Battistát idén Genfben mutatták be, a széria változat pedig várhatóan 2020-ban érkezik. A várakozások szerint ő (ha már „Battista” : ) ) lesz a világ leghatékonyabb közúti hipersportkocsija, ezt a bátor kijelentést pedig a villanyhajtás és a brutális teljesítmény teszi hitelessé.
A Remac elektromos hajtáslánca lehengerlő 1900 lóerővel és 2300 Nm nyomatékkal, de egyúttal nulla károsanyag-kibocsátással lendíti meg a gyönyörű karosszériát (az hogy 2mp alatti gyorsulásnál a berepülőpilóta belső szervei a startvonalnál maradnak másodlagos : )).
A Battista nem lesz gyakori látvány, mindössze 150 darabot terveznek értékesíteni, addig is az előszériás darabok járják kontinenst, hogy felhívják a Battistára az érdeklődő vásárlók figyelmét.
Például nemrég láttam egy fehéret Frankfurtban, de így ezüst színben, teljes harci díszben és nyitott spoilerekkel sokkal impozánsabb a verda, amellett hogy ez a demóautó sokkal részletesebb karosszériával bírt, az autó kísérője még az autó belsejét is körbe mutatta.
A harmadik kiállított verda egy Dallara Stradale, tulajdonképpen egy utcára szelídített versenyautó, amely kellő önmegtartóztatással közúton is vezethető. Ez az első közúti autó a nagymúltú olasz versenyistállótól.
Negyedik a sorban a De Tomaso P72 tanulmány, amely nemrég járta be világsajtót. Az autós oldalak pedig szalagcímeken hozták az egykoron nagynevű márka visszatérésével.
A P72 tanulmány formyanyelve és színválasztása az eredeti De Tomaso – Shelby P70 előtt tiszteleg. Ebből a modern időgépből stílszerűen 72 autó gyártását irányozták elő, de elnézve a fogadtatást fogunk még hallana róluk (a Concours különdíját is elvitte) .
A hatosfogat kakukktojása a Bugatti Chiron Sport, mivel ez már egy szériamodell (ha a Chiron esetében lehet ilyet mondani), szemben a műsik öt játékos meglehetősen korlátozott értékesítési célkitűzéseivel.
Persze ez a darab sem egy „alap” Chiron, hanem egy kicsit „mozgékonyabb” Sportváltozat, ezért remekül passzol a hyper-sportkocsik közé. Persze egy Chironnal sosem lóg ki sehonnan az ember, mindig is erről szólt a Bugatti 🙂
A Chiron Sport így a legendás francia márka nyomdokain járva igyekszik minden rekordot és valamennyi versenytársát felülmúlni, és persze elég jól halad ebben.
A sorozat utolsó autója a hófehér Bugatti Centodieci. Bár ez is elvileg egy koncepció, ígérnek egy exkluzív modellt a következő modellévekre, gondolom azoknak akinek nem tetszett a Noire vagy a Divo szín- és formavilága. Az autót pár hete jelentették be, és bár arra számítottam, hogy a Frankfurtban tiszteletét teszi, a végén Bugatti egyáltalán nem állított ki.
A formaterv az EB110-es, az első modern Bugatti (és az egyik legelső modern hypersportkocsi) előtt tiszteleg. Összesen 10 darab Centodiecit terveznek építeni a (nevével ellentétben franciaországi) Molsheimben található műhelyben.
Tehát adott hat alapvetően eltérű autó, amelyek többsége jövőre már a leggazdagabb gyűjtők garázsában parkolhat. Mindegyikük eltérő koncepciót követ, kezdve az egyedi gyártású retro-futurisztikus W12-től az utcai versenyautón és a Chironra épített egyedi luxus-sportkocsin át, egészen a mindent felülmúló elektromos hyper-sportkocsiig. Egy közös van bennük: mind álomautók, és pár kivételezett számára jövőre elérhető közelségbe kerülhetnek.
Bár mostanában nem nagyon olvassák a posztokat, azért beteszek a végére egy közvéleménykutatást:
