Friday, March 29, 2024
HomeHungarianMúzeumLegendárium, stílustanulmány és építészpornó a Mercedes stuttgarti múzeuma

Legendárium, stílustanulmány és építészpornó a Mercedes stuttgarti múzeuma

A múlt héten sikerült elzarándokolni a kontinens, de talán a világ legjobb autós múzeumába, amely a Mercedes székhelyén Stuttgartban, a sváb márka gyártelepe és a Mercedes Aréna mellett található (cím: Mercedesstrasse 100, 70372 Stuttgart). Az elmúlt két évben volt szerencsém ellátogatni egy tucat elismert közlekedési és autómúzeumba a kontinensen, Hollandiától az olaszok nemzeti múzeumáig, és Belgiumtól egészen Lettországig. A Mercedes múzeumhoz fogható élményt azonban egyik sem tudott eddig nyújtani.

Adott a világ legnagyobb történelmű és legsikeresebb autómárkája, amely a hatalmas hagyaték mellett minden tudását beleadta ebbe az épületbe. Ha valaki érdeklődik az új prémium autók iránt, annak talán feltűnt, hogy a Mercedes hirdetéseiben évtizedek óta konzekvensen használja a messziről felismerhető, remekbe szabott és kifinomult betűtípusát, és szinte minden reklámja tökéletes ízlésről és kifinomult humorról tanúskodik. És ugyanezeket a marketingeseket eresztették rá a múzeum-projektre, azzal a céllal, hogy tervezzék meg a világ legjobb autós múzeumát. A Mercedes Museumból pedig árad a tökletességre törekvés:  építészetileg lenyűgöző, ahogy minden szögből tökéletes látványt nyújt. Minden részlet a helyén, és még a látómezőn kívül sem lát az ember semmilyen díszlethátteret, amely kirántaná az élményfürdőből. A modern épület igazi építészpornó, amelynek minden elemét arra tökéletesítették, hogy a legszebb látványt produkálja.

A múzeum épülete önmagában is hatalmas, legfelső emeletre középen három turbólift visz fel.

Az élményfürdő azonban jóval a bejárat előtt magába szippant. Már a parkolóban is számos régi modellt állítottak ki üvegkalitkában, én például leparkoltam Herr Schneider DTM bajnok CLK-ja mellé, de szerintem mindenki megtalálja a maga kedvencét. A garázsból kiérve rögtön, egy szuvenír-boltba érünk, ahol kulcstartót, gumikacsát, Mercedesünk fényezéséhez passzoló gyöngyházmetál körömlakkot vagy akár kisautókat is beszerezhetünk, minden árfekvésben. Balra a Mercedes Oldtimer-részlege ajánlja fel szolgálatait a régi Mercik tulajainak, ha gyári repro alkatrészekre lenne szükségük vagy azoknak, akiknek eredeti Mercedes DTM versenyautóra vagy az 1885-ös Benz Patent Motorwagen replikájára fáj a foga. Az oldtimereken túl pedig egy sokszintes újautó-kereskedés várja a vásárlókat.

A múzeum a jegyvásárlást követően meglehetősen erősen indít, a liftek előtt egy többemeletes épületrészben egy sor modern tanulmányautót csodálhatjuk meg.

Köztük a személyes kedvencem, a C111 kupé, és a W125 Rekordwagen, utóbbinak 1937-es sikerét mostanában sikerült megdönteni a Koenigsegg csúcsmodelljének. A 30-as években készült 700 lóerős batmobile elég hathatósan érzékelteti, hogy mi a különbség a Mercedes és a „prémiummárkák” között, de ez a nyomasztó sikerözön végig kíséri az egész múzeumot. Amúgy a tárlat végén is ide érkezünk meg, igen kellemes levezetés.

Azt követően a tubóliftek visznek fel a legfelső szintre ahol a tárlat szerényen a Mercedes előtti autógyártással indít, azaz egy fehér lóval : )

4_dsc_2340.JPG

Természetesen a nyitó attrakció a Patent Motorwagen, amelynek motorját hanggal is megcsodálhatjuk.

Ezt követően egy sor közlekedési eszközzel szemlélteti a Mercedes, hogy valódi ipari konglomerátummá fejlődött már a 19. században is, amikor más nagy múltú gyártók még csak az alapításon (vagy a pelenkacserén) törték a fejüket. Aztán szép lassan lejutunk a valódi, autószerű négykerekű járművekig, majd a 30-as évek zseniális darabjaihoz, mint a legendás SSK kupé végül a 40-es évek jellegzetes sárvédőjű modelljeihez.

Itt megjegeznék egy fontos dolgot: a menetirány mellett minden emeleten találunk egy külön termet (jobbra) amely egy-egy speciális téma előtt tiszteleg.

Az elsőben klasszikusabb haszonjárművek parkolnak postakocsitól a versenyautó-szállítóig, egy körrel alatta pedig a modern hardcore munkagépek mentőtől hómaróig.

A különtermekből a rendes időspirálba visszatérve meg is érkezünk a világháború utáni fellendüléshez, pár ízléses kis- és nagypolgári modell mellett ott sorakozik szerintem minden idők legszebb Mercedese, a sirályszárnyas 300SL (illetve annak nyitott és az SLR változata).

Az időspirálon haladva két tematikusan elrendezett tárlat következik, amely a 60-as-80-as évek biztonsági fejlesztéseinek és egy szinttel lejjebb az azt követő időszak elektronikai és környezetvédelmi innovációjának állít emléket.

A következő különterem az idén 50. születésnepját ünnepelő AMG márka előtt rója le tiszteletét. A tárlat meglehetősen átfogó, a legendás vaddisznótól és az első utcai „tuningváltozatoktól” az AMG részére fenntartott SLS és GTR-en át a legújabb Projekt One szuper-sportkocsiig elég sok mindent bemutat.

Ha valaki azt gondolta innen nehéz fokozni, ki kell ábrándítanom, mert a Mercedes Múzeum koreográfusai a végére még egy olyan tűzijátékkal zárják a kiállítást, amelyet egyetlen más márka sem tudna produkálni. Nincs még egy autómárka amely ennyire szerteágazó sportsikerekkel bír, mint korban, mind sportágakban, mind mennyiségben. Régi nagydíj győztes szivarok a 20 század elejéről, modern Formula 1-esek, köztük a múlt évi bajnok, túraautók, kamionok, felfoghatatlan mennyiségű győzelem.

Nehéz megmondani, hogy a mennyiség vagy a minőség taglóz le jobban a Mercedes múzeumában. Nem példátlan a tökéletességre törekvés, akad pár állami múzeum is amely túlmutat a nemzeti kulturális örökség vagy egy magángyűjtemény tárolásán és közszemlére tételén. A torinói Nemzeti Autómúzeumot vagy a Lowman Gyűjteményt hasonlóan stílusos, és a konkurens német prémiumgyártók múzeuma is viseli a marketingrészleg profizmusának kézjegyét. Az legalább annyira lenyűgöző, hogy szinte minden területen megméretette magát a Mercedes, és mindenhol elérte a csúcsot. Sebesség rekord a 30-as években ami szinte napjainkig érvényes, példátlan sportsikerek, műszaki áttörések, nincs olyan terület ahol ne tűnne ki a márka. A legnyomasztóbb számomra mégis az, amit meg sem mutattak, ami nem ütötte meg azt a szintet hogy a Mercedes eldicsekedjen vele. A múzeum így csak töredékét mutatja meg a Mercedes múltjának és jelenének.

Sehol a személyi kultusz a legendáknak, mint az első mai értelemben vett sztártervező Paul Bracq vagy a márka meghatározó újítója és mai formanyelvét megalapozó Bruno Sacco. Hiányzik egy sor dögös tanulmány, mint az elmúlt évek autószalonjait emlékezetessé tevő Maybach Coupék vagy a négyajtós AMG sportlimuzin. Nem találkoztam olyan kategóriateremtő modellekkel, mint az SLK, ML vagy a CLS (előbbit a gyári standon láthattam a Techno Classicán, tehát biztos tárolnak egyet hátul), sehol egy Maybach, Smart, DKW vagy bármi a Chrysler csoporttól. Abban is biztos vagyok, hogy egy sor Formula 1-es bajnok autó kimaradt a sétám során. Csak emlékeztetőül, a BMW vagy a Porsche alighanem fél karját odaadná, ha az ő neve szerepelt volna az egyes rajtszámú Mekin. A Mercedes a múlt évben másfélszer annyi F-1 győzelmet hozott össze mint a BMW 1952 óta, bő 20 szezon alatt. A legnyomasztóbb számomra az, hogy olyan dolgok nem kerültek be a tárlatba, amiből egy is meghatározó élménye lenne a legtöbb márkának.

 

The Editor
The Editor
A non-partisan yet active car-maniac.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

- Advertisment -

Latest articles

Recent Comments

Christopher Robson on Hypercars in Maranello
The Editor on XC60 speed
The Editor on XC60 speed
béla on XC60 speed
béla on XC60 speed
béla on XC60 speed